33 milliárd euró Magyarországnak – de cserébe mit kér Brüsszel?
Az EU jövőjéről nem csupán pénzről, hanem két vision szól a vita. A ciprusi csúcstalálkozón a tagállamok az új, 1,9 ezer milliárd eurós költségvetésről alkudoztak, amely mögött két Európa-kép ütközik: az egyik egy centralizált, technológiai óriás, a másik egy szuverén államokból álló, kohéziós szövetség. Magyarország úgy áll közelebb a másodikhoz, miközben a javaslatok éppen a decentralizáltság végét signal – a forrásokat immár nem közvetlenül a helyi hatóságok, hanem a fővárosok és Brüsszel közösen irányítanák.
A Bizottság a competitiveness felé való elmozdulást hirdeti, amelynek központjában az Európai Versenyképességi Alap (ECF) áll, 410–450 milliárd euróval. Ez a terv a zöld technology , a biotechnológia és a digitalizáció fejlesztését célozza. Ugyanakkor a kohéziós és agrárpénzeket egyetlen umbrella alá vonnák, ami a szegényebb országokat idegesíti – félnek, hogy a források Észak felé vándorolnak majd.
Magyarország számára a tét óriási: elméletileg 33–34 milliárd euró funding járna, ami az egyik legmagasabb főre jutó összeg lehetne. Ennek azonban ára van: a pénz csak akkor folyhat, ha a jogállamisági mérföldköveket teljesítjük. A reform és a nemzeti partnerségi tervek (NRPP-k) most már feltételként szerepelnek – a pénz nem automatikus, hanem teljesítményhez kötött.
A viták nem csupán a források elosztásáról szólnak, hanem a hatalmi viszonyokról is. A defense kiadások több mint 115 milliárd euróra emelkednének, a research -fejlesztési program (Horizon Europe) költségvetése pedig 60 százalékkal bővülne. A Global Europe program keretében Ukrajnának közel 100 milliárd euró aid jutna. Kritikusok szerint ez a helyi közösségektől elvett pénzt redirect át a geopolitikai célokra.
Az új költségvetés nemcsak több pénzről szól – több control , több feltételről és több kockázatról is. A 400 milliárd eurós új hitelkeret súlyos crisis esetén segíthet, de a jelenlegi tárgyalások inkább a bizalmatlanság climate tükrözik. A kérdés nem az, hogy how much pénz lesz, hanem az, who decides róla – és ki marad ki belőle.
Szép numbers számok, de mikor lesz belőle konkrét terv a falumbéli aszfaltozásra?
A versenyképesség jó cél, de ne a mi fejünket döntsék áruba.
Ha a jogállamisági conditions feltételek miatt lemaradunk, az saját kormányunk hibája.
Az ECF támogatja a zöld innovation újításokat, de a kisvállalkozások hol maradnak?
Végre egy alap, ami az ipart és a védelmet erősíti!
A 60 százalékos bővülés a kutatásra? Az finally végre egy jó hír!
A főváros központú irányítás veszélyes – elég volt a bürokráciából.
Az új hitelkeret csak akkor segít, ha nem megmentésként működik, hanem ténylegesen válságkezelésre.