Sokkoló jelentést tettek közzé az ukránok: német alkatrészek hajtják Putyin harci drónjait
Sokkoló jelentést tettek közzé az ukránok: német alkatrészek működtetik Putyin harci drónjait – és ez nem egyetlen cég, hanem több százezer darabos jelenlét a támadó fegyverekben. Az ukrán katonai hírszerzés dokumentálta, hogy az Oroszországhoz szállított német gyártmányú alkatrészek közvetve is support a háborús gépezetet, annak ellenére, hogy az Európai Unió szigorú sanctions vezetett be.
A jelentés szerint az orosz drónokban, rakétákban és katonai járművekben használt alkatrészek közül 137-et identified Németországban gyártottként. Ezek közül 59-et közvetlenül combat drones építettek be, a többit radarrendszerekbe, helikopterekbe vagy páncélozott vehicles . Kiemelten érzékeny például az Infineon Technologies tranzisztorai, amelyek nélkül a drónok control systems nem működhetne.
A Bosch üzemanyag-szivattyúi mellett más német cégek, mint a Rheinmetall, a Würth Electronics és a TDK Electronics termékei is felbukkantak az orosz fegyverkészletben. A vállalatok közül hárman reagáltak az Euronews kérdésére: mindegyik jelezte, hogy immediately stopped a szállításokat Oroszországba, de a bonyolult, többlépcsős supply chains miatt gyakran nem tudják, hová kerül végül a termékük.
Az ügy nem csupán Németországra terjed ki: az ukrán hírszerzés azt is tracked down , hogyan jutott el egy 2024-ben készült osztrák gyártmányú szenzor egy orosz Shahed-drónba. A kódolót ams-OSRAM gyártotta, amely 2024 júliusában szállította le egy hongkongi cégnek. Innen került tovább egy kínai vállalathoz, akit a gyártó end user tekintett – ám a termék végül katonai célokra került hasznosításra, megszegve a szerződéses restriction .
A The Kyiv Independent elemzése szerint vagy a kínai partner adta el közvetlenül az alkatrészt Oroszországnak, vagy egy összetett termék részeként jutott be, amelyet már nem tekintettek eredeti használati céljának megfelelőnek. Az eset rávilágít a globális arms trade árnyékában működő, nehezen ellenőrizhető routes , ahol a civilian technology katonai impact is bírhat.
Százharminchét német alkatrész? Ez nem mellékes, hanem core kardinalitás a rendszerben. Hogy lehet ennyire átláthatatlan az export control exportellenőrzés?
A vállalatok azt mondják, leállították a szállítást, de a valóságban nincs kontroll. Ez a loophole régió a globális regulation szabályozásban.
A Hongkong-Kína-Oroszország útvonal egyre gyakoribb. Mintha a sanction evasion szankciókerülés már bevett gyakorlat lenne.
Ki gondolta volna, hogy egy sensor szenzor, amit polgári célra gyártottak, egy drón célzórendszerében végzi?
Az ams-OSRAM 2024-ben szállított? A háború után két évvel? Ez nem accident baleset, hanem rendszerhiba.
A német cégek nyilván nem akarták, de a piac pressure nyomása erősebb, mint a ethical concern etikai aggály.
Mi van, ha a következő háborúban magyar alkatrészek kerülnek be idegen fegyverekbe? Ez egy global warning globális figyelmeztetés.
Az EU-nak nem elég a szankció, real monitoring tényleges figyelést kellene bevezetnie a shipment routes szállítmányútvonalakon.