Ez lesz a jövő: saját magukat adják el az emberek a mesterséges intelligenciának
Egyre több ember keres pénzt azzal, hogy a mindennapi életét rögzíti – akár a munkahelyén, akár otthon. A gig AI-trainer olyan felhasználót jelent, aki data szolgáltat mesterséges intelligencia modellek training . Ezek lehetnek videók saját tevékenységekről, hangfelvételek, vagy akár mozgásfelvételek futás vagy takarítás közben. Az átadott existence így pénzügyi value válik, és egyesek havi étkezéseiket is ebből finanszírozzák.
A kereslet mögött az áll, hogy a techcégek már kimerítették a nyílt interneten elérhető tartalmakat, és az AI által generált adatok nem elegendőek az új modellek development . Ezért virágzó adatpiacterek születtek, mint a Kled AI, TaskVerse vagy Silencio, ahol bárki értékesítheti az identitását. Az Instawork például már nemcsak órabéres munkásokat közvetít, hanem saját robotics laborjában képezi át őket adatgenerátorokká. Az új portable kamerarendszerükkel akár egész nap lehet rögzíteni a munkafolyamatokat anélkül, hogy zavarná a felhasználót.
A piac mérete jelentős: a Goldman Sachs szerint a humanoid robotok piaca 2035-re elérheti a 38 milliárd dollárt, míg az adatgyűjtési és címkézési piac 2030-ra 17 milliárd dollárra nőhet. Az Instawork szerint 2024-ben 100 ezer óra adatot gyűjtöttek, 2025-ben 1 millió órát, és 2026-ra 20 millió órát várnak. Ez még mindig messze van a szükséges mennyiségtől, ami mutatja, hogy az iparág csak most kezdi magát kinőni. A cég víziója a hibrid munkaerő: emberek és robotok együttműködése.
Ugyanakkor komoly risks is felmerülnek. A felhasználók gyakran biometrikus information adnak el – hangot, arcot –, amelyeket korlátlan, visszavonhatatlan jogon használhatnak fel a cégek. A szerződések lehetővé teszik, hogy a tartalmakat eladják, nyilvánossá tegyék, vagy akár származékos műveket hozzanak létre belőlük. Ez deepfake-k, személyazonosság-lopás vagy digitális kizsákmányolás útjához is vezethet, különösen fejlődő országokban, ahol sokan az életüket is ebből finanszírozzák.
Jennifer King, a Stanford Egyetem adatvédelmi kutatója figyelmeztet: a fogyasztók gyakran nem ismerik a jogukat, és kevés esélyük van jogorvoslatra, ha adataikat váratlan módon használják fel. Bár az EU-ban a GDPR szigorúan szabályozza az adatgyűjtést, az unió polgárai is szerződhetnek amerikai platformokkal. A paradoxon az, hogy míg a nyílt internet tartalmaiért a cégek nem fizetnek, a nyers emberi identity eladása máris reality – és egyre több ember számára racionális pénzügyi döntés.
Szóval eladom a hangomat 50 dollárért, és 10 év múlva egy AI-ügyfélszolgálatosként hallom magam az ügyfélszolgálaton? Ez nem vicc, ez long-term hosszú távú kockázat.
Aki most ezt csinálja, az tényleg pénzre szorul. Ez nem opportunity lehetőség, hanem kényszer. A cégek kihasználják a rászorulókat.
Érdekes, hogy az Instawork, ami emberi munkát közvetít, most segíti a robotokat eltanulni a munkájukat. Ez a irony irónia teljes köre.
Ha a hangomat eladják, az végül hol fog felbukkanni? Egy reklámban? Egy politikai videóban? A control kontroll teljesen elveszik.
A GDPR miatt itthon nehéz ilyet csinálni, de aki akarja, az simán regisztrál egy amerikai platform platformon. A szabályozás nem fogja meg ezt.
Nem értem, miért nem fizetnek a médiairodáknak, de a szegény diákot fizetik, aki a szobájában takarít? A value érték eltolódása teljes.