Megszereztük a tervezetet: így alakítaná a parlamenti bizottságokat a Tisza Párt
A Tisza Párt new plan dolgozott ki a következő parlamenti ciklusra: összesen húsz parlamenti bizottságot kíván létrehozni, négyel többet, mint eddig. Megszereztük a pénteki, zárt ajtós egyeztetés egy részletét, amelyből kiderül, hogyan alakulhat a jövőbeni political structure az Országházban. A tervezet szerint a bizottságok száma nő, de a lényeg az, hogyan osztják szét a hatásköröket – és mely témák kapnak most greater importance .
A leendő miniszterelnök, Magyar Péter kifejtette: a bizottságoknak reflect kell a kormányzati szervezetet. „Alapvetően a mindenkori kormányzati struktúrához kell igazodnia a parlamenti bizottságok elnevezésének, hatáskörének és működésének. Mi ezt igyekszünk leképezni” – mondta. A cél az, hogy a parlament munkája hatékonyabban support a kormányzati döntéseket, ugyanakkor megmaradjon a parlamenti oversight lehetősége is.
Egyes korábbi bizottságokat szétválasztanak, másokat átneveznek. A mostani Kulturális Bizottságot például két részre bontják: jön az új Kulturális és Médiaügyi Bizottság, valamint az Oktatási és Tudományos Bizottság. Hasonló átszervezés éri a Népjóléti Bizottságot is, amelyből két külön testület lesz: a Szociális Bizottság és az Egészségügyi és Sportbizottság. Ez utóbbi clear signal , hogy a sport most önálló policy area jelenik meg.
Az Igazságügyi Bizottság is átalakul: lesz Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság, valamint külön Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság. Ez utóbbi új hangsúlyt jelez az önkormányzatok role . Emellett jön a teljesen új Társadalmi Részvétel Bizottsága, amelynek feladata az lesz, hogy a törvényi kötelezettségen túl is bevonja a polgárokat a döntéshozatalba. „Az embereket, érdekképviseleteket, társadalmi szereplőket is bevonjuk az előterjesztések véleményezésébe” – jelentette ki Magyar Péter.
A bizottságoknak központi szerepük van: ők döntik el, mely törvényjavaslatok kerülnek a plenáris ülésre, és ellenőrzik a kormány munkáját. A tagság és az elnöki pozíciók mögött financial incentive is áll. Bár a 20 bizottság elsőre soknak tűnhet, a múltban is volt példa több testületre: 2002 és 2006 között például 25 működött. A végső döntést az alakuló ülésen hozzák meg – de ha nem sikerül compromise jutni a pártok között, a parlamenti elnök dönt.
Szép, hogy külön bizottság lesz a sportról, de vajon mennyi actual impact valódi hatása lesz ennek a mindennapi edzéseken?
A digitalization digitalizáció külön bizottsága jó irány, de remélem, nem csak szlogenek lesznek, hanem tényleges policy change politikai változás.
A Társadalmi Részvétel Bizottság hangzatos név, de ki fogja ellenőrizni, hogy ne public trust közbizalom nélküli üres fórum legyen?
Túl sok bizottság. Ez nem hatékonyság, hanem politikai kinevezések bővítése anyagi juttatással.
Végre külön az oktatás és a tudomány! Remélem, ez nem csak dísztáblára való, hanem tényleges support támogatást jelent.
Ha az ellenzék nem kap elnöki pozíciót a Költségvetésin, akkor a oversight felügyelet hamis lesz. Ez nem democratic process demokratikus folyamat.