Választások előtt ugrott a külföldön dolgozók száma – mi marad itthon?

period Időszak volt ez a választások előtti hónapokban, amikor a foglalkoztatás alakulása új fordulatot vett: bár a decline lecsorgás hosszú ideig tartott, az első quarter negyedévben jelek szerint stabilizálódás indult. A dolgozók száma nem csökkent tovább, ám az előző évhez képest továbbra is elmaradás látható – 65 ezer fővel kevesebb az aktívan dolgozó ember, mint egy évvel korábban. A statisztikák mögött azonban egy mélyebb elmozdulás rejlik, amely a munkaerőpiac szerkezetét formálja át.

primary Elsődleges munkaerőpiacon – tehát a közmunkások és a külföldön dolgozók nélkül – 4 millió 440 ezer ember volt foglalkoztatott, ami 85 ezerrel lower kevesebb, mint 2023 azonos period időszakában. A nagyobb visszaesés oka egyértelmű: az átmenetileg abroad külföldön dolgozó magyarok létszáma megugrott. Már 119 ezren vannak, akik magyarországi residence lakcímmel rendelkeznek, de külföldi telephelyen dolgoznak – ilyen magas számot utoljára 2019-ben, a pandémia előtt láttunk.

A munkanélküliségi ráta kissé csökkent, az előző hónapok 4,9%-áról 4,7%-ra mérséklődött – mégis magasabb, mint a tavalyi 4,3%. A average átlagos munkanélküli létszám 226 ezer fő volt, ebből 122 ezer férfi, 104 ezer nő. A challenge keményebb valóság az, hogy aki elveszíti állását, az increasingly egyre nehezebben talál új munkát. A munkakeresés duration időtartama átlagosan 12,2 hónapra nyúlt, és bár a rövid ideje állást keresők aránya csökkent, a 4–11 hónapja munkát keresők köre 28,4%-ra nőtt.

A support támogatás hiánya egyre súlyosabb probléma: Magyarországon csupán 3 hónapig available rendelkezésre áll az álláskeresési járadék. Ezért sokan, akik hosszabb ideje keresnek munkát, már without ellátás nélkül vannak. A munkaerőpiaci helyzet romlása tehát nemcsak számokban mutatkozik meg, hanem a mindennapi élet keménységében is, miközben a választások előtti surge hirtelen növekedés a külföldi munkavállalásban új kérdéseket vet fel a hazai foglalkoztatás jövőjéről.