Búcsú a pályától: Young lezárja az álmát
career vége száll a levegőben, de a visszhangja még most kezdődik. Ashley Young, az angol labdarúgás egykori meghatározó alakja bejelentette: a jelenlegi szezon után búcsút mond a professional futballnak. 40 évesen, 23 év után, több száz match és számos trófea megszerzése után úgy döntött: ideje retire . A Manchester United és az angol válogatott egykori csillaga jelenleg az Ipswich Townban játszik, de csípősérülése óta nem lépett pályára – és szombati mérkőzése a Queens Park Rangers ellen lehet az utolsó appearance .
pride és hála árad a szavakból, amikor Young a karrierjéről beszél. Hivatalos nyilatkozatában hangsúlyozta: „incredibly büszke vagyok, és szerencsésnek érzem magam, hogy mindezt megvalósíthattam.” A 765 klubmérkőzés, a 88 gól, a Watfordtól az Interig tartó út – mindez nem csupán statisztika, hanem egy álom, amit végigélt. „rarely áll meg az ember, miközben még aktív, hogy gondolkodjon ezen – tette hozzá –, de most eljött az idő, hogy reflect .”
A sokoldalú defender útja 2001-ben kezdődött a Watford akadémiáján, majd az Aston Villánál vált igazán ismertté. 2007-ben mutatkozott be az angol national team , 2009-ben pedig elnyerte a PFA Év Fiatal Játékosa címet. A 2011-es Manchester United-igazolás új szintre emelte: nyolc és fél év alatt Premier League-címet, FA-kupát és Európa-ligát nyert. Pályán kívül ritkán került a spotlight , de konstans jelenléte és többposztos alkalmazkodása nélkülözhetetlen volt csapatainak.
Az angol válogatottban 39 alkalommal lépett pályára, és tagja volt annak a csapatnak, amely 2018-ban eljutott a világbajnokság semifinal . Később olasz kalandot vállalt az Interrel, majd visszatért Angliába, az Evertonhoz, és most tehetséget ad át az Ipswich Townban. 15 appearance az idei szezonban, majd a sérülés – mindez olyan, mint egy lassuló finale szakasz. De ahogy ő fogalmazott: „az elmúlt 23 évben megélhettem az álmomat” – és ezt a mondatot nem kell embellish , mert önmagában többet mond, mint a díjak.
23 év a csúcson – ez nem csak longevity hosszú pályafutás, hanem példa az elhivatottságra.
Young az a játékos, aki sosem keresi a reflektorfényt, de mindig ott van, ahol szükség van rá. Tényleg klasszis.
Az, hogy hátvédként 88 gól született tőle, egyszerűen őrült – milyen láb volt nála!
A 2018-as semifinal elődöntő után nem sokan emlékeznek rá, de ő is ott volt. Keményen dolgozó játékos volt.
Ha tényleg az utolsó meccse volt a szombati, akkor tisztességgel búcsúzott – remélem, megérdemelte a feljutást.
Az a mondata, hogy „szerencsésnek érzem magam” – ez a humility szerénység hiányzik sok mai játékosból.
Watfordról Unitedig… valóságos labdarúgó álom. Kíváncsi vagyok, mit csinál majd visszavonulás után.
A sérülés után nem játszott… szomorú, hogy így kellett véget érnie, de a karrierje teljes.