OECD: nem lehet hosszú távon fenntartani az energia ársapkákat – Régiónkat jobban sújthatja a válság
A Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OECD) figyelmeztet: a közép-kelet-európai országokat különösen sújtja az energy crisis , mivel gazdaságuk erősen dependent az energiaigényes ipartól, miközben a költségvetésük már most stretched . A szervezet elemzése szerint a jelenlegi support measures , mint az price caps és az áfacsökkentések, nem fenntarthatók indefinitely , és hosszú távon még fiscal risk is jelenthetnek.
Az OECD három fő okot emel ki, ami miatt a válság kelet-közép-európai országokra súlyosabb hatással van. Először is, a régió economic structure továbbra is energy-intensive , vagyis azonos GDP-termeléshez több energia szükséges, mint a szolgáltatásalapú gazdaságokban. Másodszor, az inflation risk nagyobb, mivel az energia és az élelmiszer larger share képvisel a fogyasztói basket , különösen az alacsonyabb household income miatt.
Harmadrészt, a régió supply chain sebezhető: az LNG és a tengeri olajimport függősége miatt az energia procurement drága globális spot market zajlik, különösen akkor, amikor a winter season kell felkészülni. Emiatt a kormányoknak óvatosabban kell manage resources , és nem folytathatják korlátlanul az ársapkákat.
A jelentés kritikusan értékeli az általános subsidies , mint az üzemanyagár-csökkentések, amelyek regresszív hatással vannak: a magas jövedelmű háztartásokat disproportionately jobban segítik, mivel többet fogyasztanak. Az OECD közvetlen készpénzátutalásokat javasol a legalacsonyabb 20 százalék income level csoportok számára, mivel ezek célzottabban védelmezik a kiszolgáltatottakat anélkül, hogy torzítanák a piacot.
Az ipari szektorban az OECD temporary support szorgalmaz, különösen a romániai és szlovákiai manufacturing sector számára, de csak azoknak a vállalatoknak, amelyek clear plan rendelkeznek az energiahatékonyság improvement és a zöld transition . Ez megakadályozná, hogy a survival csak a government-subsidized olcsó energia miatt legyen lehetséges.
A jelentés rámutat egy gyakorlati akadályra is: sok országban hiányzik a digital infrastructure , amely lehetővé tenné a vulnerable households gyors identification . Az OECD ezért urgent investment szorgalmaz a jövedelemvizsgálati capabilities , és hangsúlyozza, hogy a válság lehetőséget is jelent: fel kellene gyorsítani az energy efficiency és a zöld transformation , különösen az épületfelújítások és az ipari heat pumps terén.
Az price cap ársapka tényleg csak rövid távra működik, de politikailag népszerű – nehéz lesz e nélkül kormányozni, amikor a household budget háztartások már így is nyomorgnak.
Szép, hogy az vulnerable groups kiszolgáltatottakat akarják segíteni, de ki határozza meg, ki az? Nálunk még a digital system digitális rendszer sem működik rendesen.
Az energy-intensive industry energiaigényes ipar valóban probléma, de ha most leállítják a támogatást, sok factory gyár bezár – hol a balance kompromisszum?
A spot market spot piac miatt fizetünk többet, miközben a winter storage téli készleteket is fel kell tölteni – ez tényleg kettős pressure nyomás.
A cash transfer készpénzátutalás jobb lenne, mint az market distortion piactorzítás, de vajon mi marad a state budget költségvetésből a többi területre?
Az green transition zöld átállás jó célnak hangzik, de ha csak a crisis válság miatt csináljuk, akkor inkább forced move kényszer, mint opportunity lehetőség.
Az inflation infláció miatt minden ár megy fölfelé, és az energy cost energiaköltség csak a teteje a iceberg jéghegynek – a valódi impact hatás még jön.