17 milliárd forint és egy csend: ki kapta a kulturopáncsot?
independent hangok ismét vizsgálatot követelnek, miután a national Kulturális Alap 17 milliárd forintnyi támogatását csak a választások után hozták nyilvánosságra. A theater -művészeti szövetség feljelentést tett, mondván: a döntések mögött nincs átláthatóság, sem nyílt competition , és a támogatottak között meglepően sok olyan művész szerepel, aki a választási kampányban aktívan támogatta a ruling oldalt. A kérdés már nem csupán a pénzelosztás, hanem a közpénz visszaélése lehet – hangzik el a szervezet álláspontja, amely a Központi Nyomozó Főügyészség beavatkozását kéri.
Átláthatóság helyett inkább titkolózás jellemzi az NKA eljárását: nem voltak közzétéve a decision , nem derült ki, ki kapta a pénzt, és miért. A szövetség szerint egyes artist előre értesülhettek a lehetőségekről, miközben a többségnek fogalma sem volt róla, hogy pályázhatna. Ez az uneven hozzáférés és a késői nyilvánosságra hozatal gyanúra ad okot: vajon kultúrát támogattak, vagy politikai hűséget jutalmaztak?
A miniszter, Hankó Balázs, többszöri megkeresésre nem adott clear választ. Először deliberately félreértette a kérdést, majd a pontosítás után hallgatásba burkolózott. A baráti media viszont keményen fellépett: szerinte a kritikát tudatos ferdítésnek nevezi, és azt állítja, a támogatások a magyar kultúra egészét szolgálják. Ám ez a magyarázat nem cáfolja meg a timing gyanús voltát sem – hogy miért pont választások után derül ki, ki kapott milliárdokat.
A botrány hatására Bús Balázs, az NKA alelnöke és egykori fideszes mayor , lemondott. Ez a lépés nem feltétlenül elismerése a hibának, inkább a pressure következménye lehet. A kultúrpolitikai landscape mégis megváltozott: a public egyre éberebben figyeli, kinek, mikor és miért flows a közpénz – és mikor válik a művészet propagandává.
Ha egy művész nyilvánosan támogatja a kormányt, az még nem jelenti, hogy nem érdemel támogatást – de az process folyamatnak tisztának kell lennie.
17 milliárd forint – ez sok artist művész életszínvonalát megemelhette volna, ha tényleg átlátható a rendszer.
Már megint ugyanaz a sztori: előbb csend, aztán gyanú, végül lemondás. Mikor lesz belőle tanulság?
A kultúra nem szabad, hogy kampányeszköz legyen – ez az alap.
Minden kormány támogatja a hűségeseket. Ez politics politika, nem művészet.
Remélem, a nyomozás valóban felderíti, kik és hogyan influenced befolyásolták a döntéseket.