Bulgáriában is áttörést hozhat-e a vasárnapi parlamenti választás Magyarország után?
Bulgária vasárnap tartja öt év alatt nyolcadik parliamentary election , amelyre sokan úgy tekintenek, mint amely potenciálisan véget vethet az ország krónikus political instability . A volt elnök, Rumen Radev egy új coalition hozott létre, a Progresszív Bulgáriát, és a közvélemény-kutatások szerint 33%-os support vezeti a versenyt – olyan eredmény, amely kulcsfontosságú negotiator helyezi őt egy továbbra is széttöredezett parlamentben.
Az elmúlt öt év során Bulgária semmilyen kormánya nem érte meg a teljes term . Az országot átmeneti governments , törékeny koalíciók és rövid életű szövetségek irányították, amelyek gyakran skandalumok közepette collapsed . A public trust mélyrepedéseket szenvedett, a voter turnout pedig folyamatosan csökken – miközben az EU-val szembeni elvárások nőnek.
A választások nemcsak domestic kérdésekben döntenek, hanem az ország európai útját is meghatározhatják. Radev ugyan hangsúlyozza, hogy európa-párti, de kritikus a jelenlegi EU-vezetés ideology megközelítésére, amelyet a „gazdasági pragmatizmus” helyett helyez előtérbe. Kijelentései, köztük az Oroszországgal való dialogue szorgalmazása és az euró korai bevezetésének criticism , párhuzamokat vonnak Magyarországhoz – különösen Orbán Viktor politikájához.
A fragmentation továbbra is jellemző: Boriszov GERB-je a második helyen áll, míg Deljan Peevszkij szankcionált political figure és a nacionalista Vazrazhdane pártja is erős pozíciókat foglalnak el. A kampány során szinte minden fő szereplő kizárta a másikkal való coalition , de a múlt azt mutatja, hogy a red lines gyakran elmosódnak. A következő kormány valószínűleg fragile alliance alapul, amelyet folyamatos negotiation fognak jellemezni.
A választások kimenetele nemcsak Bulgária future formálja, hanem az EU unity is érinti – különösen Ukrajna háborúja és a keleti határ biztonsága mellett. A magyarországi political change , amely véget vetett Orbán 16 éves uralmának, példaként szolgálhat a mozgósításra – de ugyanakkor figyelmeztet is arra, hogy a válságok nem oldódnak meg overnight .
33% támogatottság nem elég egy stabil majority többséghez, de elég ahhoz, hogy mindenki rá legyen szorulva. Ez nem solution megoldás, csak újabb negotiation tárgyalás kezdete.
Ha Radev Orbánhoz hasonló rhetoric retorikát használ, de közben európa-pártiként állítja be magát, akkor ez inkább politikai branding, mintsem valódi ideológiai fordulat.
Az, hogy a választási turnout részvétel ennyire alacsony, azt mutatja, hogy az emberek már nem hisznek a system rendszerben. Nem mindegy, kit választunk, ha úgyis oligarchikus ellenőrzés alatt működik minden?
Az EU-n belül ez a választás sokkal important fontosabb, mint gondolnánk. Ha Bulgária drifts away eltávolodik az EU közös foreign policy külpolitikájától, az hatással lesz az egész keleti szárnyra.
Radev nyíltan kritizálja Brüsszelt, de közben uniós forrásokat vesz fel. Ez nem hypocrisy kétszínűség? Vagy csak realpolitika?
A magyarországi political shift politikai fordulat tényleg inspiration ihletet adhat, de Bulgáriában a helyzet még complex összetettebb. Itt nem csak két camp tábort kell szembeállítani, hanem ötöt.