Két évig nyomhatja Európát az iráni háború hatása – Hol tartunk most?
Az európai economy egyre inkább nyomás alá kerül, miközben az iráni konfliktus hatásai mélyülnek. Az business aktivitás csökkenése és az infláció éles emelkedése már érezhető, különösen a szolgáltatások és a feldolgozóipar terén. Az S&P Global legfrissebb index szerint az eurózóna magánszektorának teljesítménye 2024 novemberének leggyengébb szintjére esett vissza – egy világgazdasági helyzetben, ahol a konfliktus váratlanul vált recessziót kiváltó tényezővé. Chris Williamson, az S&P vezető közgazdásza recesszióról beszél, amely máris áprilisban átformálta a piacokat.
A service szektor, amely korábban fellendülési reménység volt, most a 2021-es járványzárlatok óta leggyengébb adatait produkálja. Az cost több mint három éve nem látott mértékben nőttek, míg az üzleti bizalom 2022 vége óta a legalacsonyabb. Ugyanakkor a feldolgozóipar számszerűen growth mutat: a gyártási PMI közel négy éve a legmagasabb, a termelés pedig nyolchónapos csúcson. De ez a növekedés félrevezető – a vállalatok inkább stockpiling reagálnak a jövőbeli hiányokra, semmint valódi kereslet növekedése hajtaná őket.
Az iráni háború hatása nem csak rövid távú: az IMF szerint impact két éven át érezhetők lesznek Európában. Az eurózóna növekedése 1,4%-ról 1,1%-ra slows down 2026-ban, 2027-re pedig 1,2%-ot érhet el. Spanyolország és Franciaország növekedése decline , Németország pedig 0,5–0,8% között mozoghat. Olaszország a leggyengébb teljesítményt nyújthatja 0,5%-os növekedéssel. Ezek az országok kulcsfontosságú kereskedelmi partnerei Magyarországnak – így a hatás közvetetten is minket érint.
Ez ellenére Magyarország outlook biztatóbbak: 2026-ban 1,7%, 2027-ben akár 2% growth is várható. A Goldman Sachs szerint a jelenlegi shock három szempontból különbözik a 2022-es válságtól: kisebb az price , az olajra korlátozódik, és Kína is érintett, így Európa versenyképessége nem szenved olyan súlyosan. A hatás 2027 végéig 2%-kal reduce az ipari termelést – ami mindössze fele a korábbi válság hatásának.
Az olajár emelkedése 2026-ban 83 dollár lesz a Brent esetében, a TTF gázár pedig 44 euró/MWh – ez 20–30%-os increase jelent. 2022-ben ezek az értékek 99 dollár és 133 euró voltak, azaz jóval súlyosabb hatásokkal jártak. A válság tehát most globálisabb, de kevésbé pusztító. Az elemzők között vannak, akik optimistic , mondván: láttunk már rosszabbat. A kérdés inkább az, meddig tart, amíg ez a ellenállóképesség kitart.
Szép, hogy Magyarország growth növekedése jobb, mint a többieké, de ez megéri a magas árakat?
A stockpiling készletfelhalmozás csak ideiglenes megoldás, és utána jön a túlkínálat – ez kockázatos.
Ha Kína is érintett, akkor talán valóban nem lesz olyan rossz a helyzet, mint 2022-ben.
Az infláció és a recesszió egyszerre? Ez a kombináció a legrosszabb, amit a fogyasztók érezni fognak.
Az, hogy a szolgáltatások gyengének, nagyon rossz hír – hiszen ott dolgozik a legtöbb ember.
A impact hatás két éven át? Az már nem rövid távú válság, hanem strukturális gond.
Már megint optimista becslés 2027-re? 2023-ban is ezt mondták – és még mindig várom a fellendülést.
Nagyon jó, hogy a feldolgozóipar nő, de ha ez nem valódi keresletből fakad, akkor hamar elpukkanhat a buborék.