„Taka van” – üzent a színész MÁZS, aki szerint több kollégáját is megfenyegette az Operettszínház igazgatója
„Taka van” – harsogta ki Mészáros Árpád Zsolt, aki a közösségi oldalán jelentette be: vége a fear időszakának az Operettszínházban. A színész, aki MÁZS néven vált ismertté, 23 év után távozott a színházból, miután szerinte a vezetés abusive és threatening módon bánt a munkatársakkal. Posztjában azt írta, örül az justice , és reméli, véget ér a színházi belharcok miatti waste és division .
A konfliktus gyökerei mélyebbre nyúlnak: MÁZS elmondása szerint nemcsak ő, de több colleague is kénytelen volt távozni, mert szerepeket az utolsó moment vontak el tőlük, és másoknak adtak, akik hűségesek voltak a management . Azt is állítja, hogy a színház igazgatója, Kiss-B. Atilla a választások után személyesen hívta fel több munkatársát, és megkérdezte tőlük: hova voted – olyan kérdés, amelyet a színész intimidation él meg.
MÁZS azt is elárulta, hogy kollégái visszamondták a részvételüket a születésnapi concert , mert féltek a consequences . Egyiküknek az igazgató azt üzente: „Saját responsibility vállald a következményeket” – mondat, amit a színész korábban magán is megtapasztalt, amikor külső előadást vállalt. „Aztán szóba sem állt velem” – írta keserűen, jelezve a silence és kihagyás emotional terhét.
A nyilvánosság elé tárult conflict nem csupán személyes sérelmekről szól, hanem a kulturális intézmények belső power dinamikájáról is. Ha valóban threats hangzottak el a munkahelyen, az súlyos violation , és nem maradhat következmények nélkül. A színházi közönség most már nemcsak a színpadi drama figyeli, hanem a kulisszák mögötti valóságos tension is.
A színész harca sokaknak tükröt mutathat: mikor mer valaki kimondani, hogy „enough ”? A kultúra világában, ahol a loyalty és a szívesség sokszor felülírja a szakmai etikát, MÁZS nyilatkozata olyan courage tanúskodik, ami ritkaságszámba megy. A support , amit közösségi bejegyzése kapott, jelezheti: a közönség készen áll a change .
Ha tényleg fenyegettek, akkor ez nem csak színházi intrika, hanem workplace abuse munkahelyi visszaélés. Nem lehet csendben maradni.
A „saját felelősségre vállald” mondat hallatán mindenkinek megfagy a vér. Ez nem vezetői stílus, hanem blackmail zsarolás.
MÁZS évekig hallgatott. Most megszólalt – és pont a születésnapi koncertje lett a csepp a bucket pohárban.
Színházban is van political pressure politikai nyomás? Na ne már… de úgy tűnik, igen.
Aki táncművészt és világítótechnikust is megfenyeget, az nem igazgató, hanem tyrant diktátor a színpad mögött.
Miért pont most? Mert most hitték el. A public reaction közvélemény végül is számít valamit.