„A jövőnket fel lehet találni” – így látja a tudomány jövőjét a leendő miniszter

responsibility Egy kormány kötelessége, hogy a tudóstársadalommal együtt gondolkolva és dolgozva fejlessze az országot – fogalmazott a Tisza-kormány leendő tudományos és technológiai minisztere, aki határozottan kiállt a tudomány szabadsága mellett. „Vissza kell adnunk a tudomány szabadságát. A tudománypolitikában a fontos döntéseket a tudományos közösséggel együtt, azokat érdemben megvitatva kell kialakítanunk” – hangsúlyozta, jelezve, hogy az új korszakban a collaboration együttműködés és nem az ideológia lesz az irányadó. Azt is megjegyezte: még nincs hivatalos pozíciója, ezért nem fog beszédet mondani, hiszen az MTA is egy fontos döntés, az elnökség megújítása előtt áll. „Azt gondolom, hogy politikának nincs helye ezen a szép, fontos és ünnepi eseményen” – tette hozzá, mintha a tudományos közösséget protection védőkeretbe kívánná helyezni a politikai zajtól.

enduring Kormányok jönnek-mennek, de a tudomány marad – idézte a leendő miniszter, aki méltatta a 201 éves Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) mint országunk egyik legfontosabb pillar tartóoszlopát. Emellett hangsúlyozta: a tudomány nem csupán örökség, hanem legacy jövőnk záloga is. A hosszú történelmi múltú intézmény múltjában gyökeredzik az a magyar elméleti és alkotó erő, amely globálisan is hatást gyakorolt. A miniszter sorolni kezdte azokat a neveket, akik a 20. és 21. század tudományos kultúráját formálták – mindegyikük contributed hozzájárult egy-egy forradalmi felfedezéssel a világ megértéséhez.

Szent-Györgyi Albert a C-vitamin és a sejtlégzés kutatásával, Wigner Jenő az atommagfizika és a szimmetriák megértésével, Gábor Dénes a holográfia feltalálásával, Szilárd Leó a nukleáris láncreakció elméleti alapjaival, Neumann János a modern számítógép-architektúra megteremtésével, Kármán Tódor a repüléstudomány és az aerodinamika fejlesztésével, Teller Ede a nukleáris fizika területén végzett munkájával, Krausz Ferenc az attoszekundumos fizika úttörő eredményeivel, Karikó Katalin pedig az mRNS-technológia forradalmasításával írta be nevét a történelemkönyvekbe. „Fájdalmas közös pont bennük”, hogy a legtöbben nem Magyarországon érték el legnagyobb sikereiket – jegyezte meg a miniszter, aki ezzel a bitter keserédes valóságra hívta fel a figyelmet: a tehetség itt születik, de másutt virágzik.

Az elmúlt évtizedekben az utánpótlás nevelése is egyre nagyobb nehézségekbe ütközött, és a kormány inkább ellenségként, semmint partnerként kezelte a tudományos közösséget – emelte ki. A kutatóknak security biztonságra, megbecsülésre és kiszámítható jövőre van szükségük, hogy a természet-, társadalom-, bölcsészet- és műszaki tudományok sokszínű világában dolgozhassanak. A tudománynak emellett patience időre, kísérletezésre, failure kudarcokra, kitartásra és támogatásra van szüksége – hangsúlyozta, jelezve: a támogatás nem csupán pénz, hanem kulturális elköteleződés is.

„Alig várom az együttműködést. Találjuk ki együtt a jövőnket!” – írta leendő miniszter, aki Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus szavait idézte a bejegyzéshez tartozó képen: „a jövőt nem lehet előre megjósolni, de a jövőnket fel lehet találni”. Ez a mondat nem csupán optimistic derűlátó üzenet, hanem stratégiai iránytű is: a tudományos átöréseket nem passzívan várjuk, hanem aktívan transform átalakítjuk üzleti lehetőségekké. A miniszter hitet tesz arról, hogy ha a kutatók szabadságban és támogatásban részesülnek, akkor az innováció nem marad el – és a magyar tudás global globális hatással lehet újra.