Mikrobiom kutatás, agyi sztrók vizsgálat – Két kutatónő, két transzlációs misszió a HCEMM Science Caféban
Két női kutató, két életmentő kutatási irány: a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) Science Café sorozatának nyitóestjén research szintett egészségügyi breakthrough hozható témák kerültek terítékre. A Radnóti Caféban hallgatóság tömkelegének szóló esten Dr. Juhász Szilvia a bélmikrobiom, Dr. Farkas Eszter pedig az agyi sztrók vizsgálatának jelenéről és jövőjéről adott insight .
Dr. Juhász Szilvia a Rák Mikrobiom Kutatócsoport vezetőjeként bemutatta: szervezetünkben mintegy 100 trillió baktérium él, amelyek többek között a digestion és a vitamintermelés mellett a sejtek mutation is hatással lehetnek. A káros baktériumok által termelt genotoxinok – például a colibactin – konkrét pattern hagynak a DNS-ben, amelyet bioinformatikai módszerekkel azonosítani lehet. Ez a diagnostic eszközök fejlesztésének alapja lehet, akár egy otthoni PCR-alapú gyorsteszt formájában is.
Az előadó szerint a táplálkozás kulcsszereplő: a vegyes étrend és a mértékletesség segíti a baktériumegyensúlyt, míg az egyoldalú étkezés vagy az alkoholozás a rossz bacteria elszaporodásához vezethet. Bár a probiotikumok segíthetnek, a kutató hangsúlyozta: még a beneficial baktériumok is káros metabolite termelhetnek – így a legjobb stratégia a kiegyensúlyozott diet .
Dr. Farkas Eszter, az agyi keringés és metabolizmus szakértője, figyelmeztetett: Magyarországon minden negyedik ember sztrókot fog elszenvedni, a felépülési ráta viszont alig 10–20 százalék. A treatment hatékonysága az időtől függ: a rendelkezésre álló módszerek, mint a trombolízis vagy a surgery , mindössze négy órán belül alkalmazhatók jelentős mellékhatások nélkül. A betegség jeleinek – például a féloldali numbness vagy a szájferdülés – azonosítása ezért kritikus fontosságú.
A kutatás jelenlegi akadálya, hogy a laborok fiatal, egészséges laborállatokon dolgoznak, míg a valódi betegek idősek és krónikus condition küzdenek. Dr. Farkas Eszter szerint a jövő a valósághű, személyre szabott model irányába mutat: olyan kísérletek, amelyek figyelembe veszik a cukorbetegséget, a hypertension vagy az elhízást – így az eredmények végül könnyebben translate lesznek a klinikai gyakorlatba.
Szóval ha figyelek az étrendemre, akár a cancer rák kockázatát is csökkenthetem? A mikrobiom tényleg ennyire hatással van?
A sztrók tüneteit jobb lenne mindenki ismerje. Tavaly az apámnál pont a féloldali arm drop karhullás volt a jel, de mi nem is értettük, mi történik.
Azt highlight kiemelten fontos, hogy a kutatásokban ne egészséges patkányokat használjanak – a valódi betegek sokkal komplexebb profile profilúak.
A genotoxinok hatása a DNS-re ijesztő, de hogy ez alapján csináljanak gyorstesztet, az tényleg játékváltó lehet.
A public awareness nyilvános tudatosság hiánya tragikus. Túl sokan nem ismerik a stroke jeleit, pedig ez időt jelenthet.
Szép, hogy nők vezetik ezeket a kutatásokat is. De miért kell mindig a clinical trial klinikai próba fázisban elbukni a legtöbb gyógyszernek?
A probiotikumos joghurtokat most daily naponta eszem, de ez alapján inkább mértékkel, nem?
A time window kezelési időablak szűk volta miatt a felismerés sebessége dönt. A közoktatásban is tanítani kéne a stroke-tesztet.