Amikor a csend új irányt mutat: egy újságírónő új élete a fészekkiürülés után

Amikor a gyerek elmegy otthonról, a ház hirtelen csendesebbé válik — és sokszor üresebbnek is érezzük. empty üresnek érezni a home házat, amikor a gyermekünk elköltözik, nem új érzés, de D. Tóth Kriszta ezt a pillanatot nem búskomorsággal, hanem egy új kezdetként fogadta. A tévés-újságíró, aki évtizedeken át a nyilvánosság előtt állt, két éve visszatért az egyetemre, miután lánya külföldre költözött. „Egy nagyon jellemző élethelyzetben, a empty nest fészekkiürülés időszakában... akkor gondoltam egy nagyot, hogy most én jövök”, mondta. A szavaiból árad a megkönnyebbülés és az elégedettség — mintha végre elérkezett volna az ő ideje.

A Semmelweis Egyetem Mentálhigiéné Intézetének hallgatójaként D. Tóth Kriszta most mentálhigiénés szakemberként végzi, és júliusban szerzi meg a diplomáját. A képzés nem csak szakmai tudást adott, hanem mélyebb önismereti utat is kijelölt számára. „A saját önismereti utamhoz is nagyon sokat hozzá tett”, fogalmazott. A tudás azonnal hasznosítható: cégvezetőként és csapatvezetőként is profitál majd belőle. Az új szakma tehát nem menekülés a múltból, hanem erősítése a jelennek, egy tudatos újraértelmezés, amely az életkorral együtt halad, nem előle menekül.

Érdekes, hogy újra erre az útra tért vissza: eredetileg ugyanis pszichológusnak készült, mielőtt az újságírás „beszippantotta”. Most mintha két világa összeérne: a mélyebb lélektani megközelítés és a nyilvános kommunikáció. „Klienskíséréssel is foglalkozok, csoportvezetéssel is”, ígéri. De nem hagyja el a régiből semmit: „a saját közösségünkben a vezetésében is nagyon hasznos”. Ez a balance kiegyensúlyozottság — a múlt és a jövő, a szakmaiság és az életút, a nyugalom és az ambíció — az, ami különlegessé teszi a történetét. Nem egy karrierváltásról van szó, hanem egy journey út folytatásáról.

A nyilvánosság előtt álló emberek élete gyakran látszólag kiszámítható, de D. Tóth Kriszta példája arra emlékeztet: soha nem too late késő új irányt venni. A fészek kiürülése nem vég, hanem transition átmenet — lehetőség, hogy a felszabaduló energy energiát új célokra használjuk. A diploma hamarosan meglesz, a szakdolgozat beköttetésre került. „Nagy szusszanásban vagyok”, mondja. És talán a legfontosabb: „Remélem, tudok is majd vele foglalkozni.” A remény itt nem bizonytalanság, hanem hope óvatos optimizmus — egy nő, aki újra megtalálta a saját hangját.